Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Nemcsak jog, hanem lehetőség is lesz

Fejlesztés - 2008-03-26 18:38:45
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter szerint 2015-ben már virtuálisak lesznek a határok: ott lehet dolgozni, szórakozni, üdülni, vagy gyógyulni, ahol jobb lehetőségek vannak.

– A határ menti együttműködési programokra a relatív fejlettség, a közös határszakaszok hossza és az érintett területen élő lakosság arányában ad támogatást az Európai Unió – mondta el kérdésünkre Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. – Az unió alapvető fejlesztési egysége a régió, a határ menti együttműködésben azonban eggyel kisebb területi egységek, a megyék vesznek részt. Magyarországon azonban ez is nagyon sok embert érint – határ menti megyében él ugyanis a lakosság 82 százaléka.

A megyékből pályáznak, a kormányzatok döntenek

Projektet beadni csak közösen, a határ két oldalán lévő megyékből lehet, a döntéseket azonban a két érintett ország kormányzata hozza. Mivel 2004 és 2006 között Magyarország nagyon sikeres volt a határ menti programok irányításában, ezért a 2007-2013 közötti ciklusra megkaptuk a Szlovákiával, Ukrajnával, Romániával, Szerbiával és Horvátországgal közös határszakaszok fejlesztési programjainak irányítását. A közös programok irányító hatósága ugyanis mindig az egyik országban – jelen esetben Budapesten van.

Megkértem a minisztert, mondja el az Ericinfónak, milyennek képzeli a program sikeres végrehajtása után a magyar-román határvidéket 2015 környékén.

– Ha Románia is bekerül a Schengeni Övezetbe, az virtuálissá teheti a határokat. Attól kezdve lesz igazán érzékelhető ezeknek a programoknak a hatása – válaszolta Bajnai Gordon. – Úgy gondolom, 2015-ben nemcsak a jogi lehetősége lesz meg annak, hogy szabadon átjárjanak az emberek a magyar-román határon, hanem kiépül ennek a forgalomnak az infrastruktúrája is: utak, vasutak, egyeztetett menetrendek. Az emberek munkát vállalhatnak a határ túloldalán, ha ott jobbak a lehetőségek. A vállalkozások mindkét oldalon dolgozhatnak. Közös megoldások lesznek például a hulladék- vagy a szennyvízkezelésben.

Az már ma is előfordul, hogy a tűzoltók átmennek a szomszédos országba, ha a határ közeli kistelepülésen baj van, és ők előbb érnek oda. De lehetőség lesz közös járóbeteg-rendelőket kialakítani, fürdőbe, színházba, egyéb kulturális programokra átjárni. A nyelvi akadályok is egyre kisebbek lesznek: a határok mentén ma is sokan beszélik a szomszédos ország többségének nyelvét, az erősödő kapcsolatok pedig motivációt teremtenek arra, hogy mind többen tudjanak szót érteni a szomszédban élőkkel. (T. I.)

Az uniós támogatások kiegészítik egymást

Négy nagyobb és két kisebb programba osztotta fel az Európai Unió a fejlesztési támogatásokat – ezeket elkülönítve kezeli egymástól:

A Kohéziós Alapból támogatják a nagy, általában több országot érintő infrastruktúra-fejlesztéseket, kiemelkedő környezetvédelmi beruházásokat.

A három strukturális alapból finanszírozzák a tagországok belföldi fejlesztéseit: ágazati és regionális programokat, a belső úthálózat fejlesztését, a vállalkozásokat, idegenforgalmi létesítményeket, az emberi tudás fejlesztését.

Az Egyesített Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a vidékies, agrár jellegű települések népességének megtartását – Magyarországon ebből a forrásból az 5 ezer fő alatti lélekszámú települések részesülnek.

Az Európai Területi Együttműködési Program keretében a határon átnyúló együttműködéseket finanszírozza az unió.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programnak, amelyre 2007 és 2013 között 275 millió eurót lehet fordítani, két prioritása van:

1. A közös, fenntartható fejlődés kulcsfeltételeinek biztosítása (benne a határon átnyúló közlekedés fejlesztése, a határon átnyúló kommunikáció javítása, környezetvédelmi együttműködés)

2. A határ menti területek társadalmi-gazdasági kohéziójának erősítése (benne a határon átnyúló üzleti együttműködés, a közös kutatás és fejlesztés, az oktatási és munkaerő-piaci együttműködés fejlesztése, kooperáció az egészségügyben és a katasztrófavédelemben, a helyi közösségek együttműködése)

Magyar-szerb viszonylatban a 2007-2013. közti időszakra létesítették a Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programot (IPA), amelyben 18,4 millió eurót költhetnek közös fejlesztésekre. Ebben két prioritást különítettek el:

1. Az infrastruktúra és a környezet fejlesztését (benne utak, vasutak, határátkelők létesítése, újjáépítése, környezetvédelmi programok)

2. A gazdaság, az oktatás és a kultúra fejlesztése (benne a gazdaság, a turizmus és a kutatás-fejlesztés támogatása, valamint oktatási és kulturális együttműködés) Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Megtekintett oldalak: 4,244,905

A projekt partnerei: