Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Katasztrófavédelmi tréning Kishomokon

Biztonság - 2008-03-26 18:08:23
Magyar, román és szerb katasztrófavédelmi szakembereket képeznek ki Kishomokon az árvízi veszélyhelyzetek közös elhárítására. A DKMT Eurorégió 600 ezer eurós projektje teremtette meg ehhez a feltételeket.

Szerb és magyar katasztrófavédelmi szakemberek a kishomoki tréningen
A Temes megyei Ófalut valamint a vajdasági Módost és Szécsányt 2005-ben döntötte romba a Temes folyó gátját áttörő víz. 2006-ban a Körösökön és a Tiszán vonult le minden korábbit meghaladó árhullám. Két éve ráadásul a Duna is áradt, és a Titel melletti torkolattól csaknem a magyar határig visszaduzzasztotta a Tiszát. Szerencsére akkor az áldozatkész védekezés miatt a gátak között maradtak a folyók. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban alakul ki árvízvédelmi veszélyhelyzet a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió térségében.

Eszközök és szaktudás nélkül kevés a jó szándék

A természeti katasztrófák nem ismernek határokat, ezért védekezni is közösen lehet ellenük. Az Európai Unió Interreg III A alapjának 600 ezer eurós támogatásával az árvíz elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeit teremtették meg a magyar, a román és a szerb katasztrófavédelmi szakemberek – a DKMT Eurorégió által megpályázott és elnyert projekt keretében.

Magyar Anna, a DKMT Eurorégió soros elnöke megtekintette a mobil falu sátrait
– Fontos a jó szándék, de nem elegendő eszközök és szaktudás nélkül – fogalmazott Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, a DKMT Eurorégió soros elnöke. – Annyi konfliktus, feszültség van a világban, ezért is kiemelkedő, hogy ebben a programban különböző nemzetiségű szakemberek jól együtt tudnak dolgozni. Fontos, hogy felkészüljünk a vészhelyzetekre, de az lenne a jó, ha ezeket az eszközöket sohasem kellene élesben kipróbálni.

Március közepétől négy héten át a három országból összesen 210 önként vállalkozó szakembert képeznek ki az ENSZ INSARAG-irányelveinek megfelelően a közös védekezésre.

Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője kérdésünkre így beszélt erről:

Vészhelyzetben nem szabad félreérteni egymást

Tatár Attila: az INSARAG-rendszer egységessé teszi a védekezést
– Három szomszédos nemzet árvízvédelmi mentőegységeinek tevékenységét igyekszünk öszszehangolni: egységes irányítási rendszert, egységes felszerelést, egységes kommunikációt valósítunk meg. Vészhelyzetben nagyon fontos, hogy ne értsük félre egymást. Az is nagyon veszélyes, ha egyszerre ketten gondolják magukat vezetőnek. Nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legfontosabb dolog minden résztvevő számára egyértelművé tenni, hogy ki a vezetője az adott mentési feladatnak. Az INSARAG-rendszer egységessé teszi a védekezést; kizárja annak lehetőségét, hogy valaki segíteni akar, de mert nem tudja, mit hogyan kell tennie, csak akadályozza a többieket.

Az URH-adatátviteli rendszer központi egysége
Az eszközök beszerzése során a rendszer tervezői abból indultak ki, hogy egy súlyos vészhelyzetben minden nyilvános adatátviteli rendszer összeomolhat: nem lesz használható az internet, a mobiltelefon, a GPRS – kommunikálni viszont akkor is muszáj egymással. A katasztrófavédelmi projekt keretében ezért beszereztek egy URH-rendszerrel működő kommunikációs berendezést, amely – a terepviszonyoktól függően 5 kilométer távolságból képes információkat továbbítani az irányító központ számára.

Része az eszközparknak egy ultrahangos berendezés, amely a vízre kihelyezve folyamatosan közvetíti a vízszint változásait. Az automata meteorológiai készülék az alapvető időjárási adatokat méri és továbbítja. A rádióberendezés egy beépített GPS-készüléket is tartalmaz – ha a műholdas rendszer működik, akkor alkalmas arra, hogy felkutassák, ha valaki megsérül a védekezés során. A képtovábbító rendszer élőképet ad nehezen megközelíthető helyekről.

Hetven darab négyszemélyes sátor áll rendelkezésre.Akár a mentett lakosság, akár a védekező személyzet – összesen 280-340 fő – elszállásolható benne. Fáklyák, reflektorok, homokzsáktöltő gépek is részei az eszközparknak.

Titelnél valóságos árvízi helyzetet szimulálnak

Csókási Eszter Anna, a DKMT Eurorégió Fejlesztési Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: három turnusban folyik a képzés; a Kishomokon kiképzett szakemberek a saját hazájukban újabb tréningeket vezetnek majd. Április 21. és 24. között a Vajdaságban Titelnél kerül sor a projektet záró, nagy közös gyakorlatra, amelynek nemzeti koordinátora és vezetője Szlobodan Milenkovics lesz.

Szlobodan Milenkovics: a legfontosabb a személyes kapcsolat
– Többször vettem már részt árvízi védekezésben, de az INSARAG-rendszerben most szerezzük az első tapasztalatokat – válaszolta kérdésünkre. – A kapcsolattartás nyelve az angol, akik itt vannak, az alapvető nyelvi problémákon már átléptek. A titeli éles gyakorlaton valóságos árvízi helyzetet fogunk szimulálni. Bevonjuk a polgári védelmet, a honvédelmi minisztériumot és a belügyminisztériumot: már számos dolgot előkészítettünk, hiszen mi leszünk a házigazdák. Szlobodan Milenkovics hozzátette:

– Nem mindegy, milyen felszereléssel rendelkezünk, de a legfontosabb mégis a személyes kapcsolat: egymás megértése.

Tanács István

Megtekintett oldalak: 4,288,456

A projekt partnerei: