Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

A kétnyelvűség hozadékai

Oktatás - 2008-03-12 20:30:00
Két kultúra és két tanterv határán egyensúlyoz a gyulai román gimnázium, amelynek példája fényesen bizonyítja, hogy a sokszínűség: komoly versenyelőny.

– A határ mentén mindig sikeres lesz, aki jó szakember, és beszéli mindkét nyelvet – ezzel summázza Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu román általános iskola, gimnázium és kollégium igazgatónője, miért éri meg hozzájuk járni. Az iskolát 1948-ban alapították, hogy a magyarországi románság központjának számító térségben megoldják a kisebbségi oktatást. Az elsődleges cél mind a mai napig az, hogy azok a környékbeli román ajkúak, akik meg akarják őrizni nyelvüket, kultúrájukat, megtehessék: a kétnyelvűségnek azonban olyan egyéb hozadékai vannak, amelyeket az iskolaválasztásnál senki nem hagyhat ki a számításból.

– Elsősorban Gyuláról és Méhkerékről kerülnek ki a diákjaink, egyre kevesebben érkeznek azokból a településekről, ahol kevésbé masszív a román jelenlét – mondja az igazgatónő. – Ugyanakkor körülbelül a gyerekek tíz százaléka Romániából jár át hozzánk.

Szabad utak a magyar és a román felsőoktatás felé

A gimnázium kórusa
A legnépesebb természetesen azoknak a tábora, akik román nemzetiségűek, de Magyarországon élnek: nekik a kultúrájuk, nyelvük megőrzése a fontos. Közülük kerülnek ki az általános iskola diákjai. Azonban „nyelvvesztett”, vagy olyan gyerekek, akik az általános iskolát magyar nyelvű iskolában végezték, a gimnáziumban is felzárkózhatnak nyelvi szempontból. Az iskola tanterve a magyar és a román oktatás metszéspontjában található, bár természetesen a magyar elemek egy picit erősebbek benne. Erre azért is van szükség, mert a tanulók innen akár a román, akár a magyar felsőoktatás felé megindulhatnak, így az iskola kénytelen lépést tartani mindkét egyetemi rendszer igényeivel.

– Az általános iskolások magyarul tanulnak írni, olvasni, románul első évben csak társalogni kezdünk – mondja Czeglédiné Gurzó Mária. A későbbiekben az oktatásnak a humán oldala kettéágazik: a magyar tematikájú tárgyakat magyarul, a román nyelvet és irodalmat, népismeretet, folklórt, sőt Románia földrajzát is külön, román nyelven tanulják a gyerekek, míg a reál tárgyakat megint magyarul, de a vonatkozó román szakkifejezésekkel együtt. Erre azért van szükség, hogy a diákok ne kerüljenek hátrányba, akár a román, akár a magyar felsőoktatás felé veszik az irányt. Világosan látszik, hogy a kétnyelvű oktatás komoly terhet ró a gyerekekre, ugyanakkor mindez szükséges a kétirányú nyitottság megőrzéséhez.

– A román oktatás elsősorban a reál tárgyakban és idegen nyelvekben erős, míg a mi gyerekeink humán tárgyakban jobbak, jobb az elvonatkoztató képességük – véli az igazgatónő. – Ugyanakkor a felsőoktatás egyre hasonlóbb a két országban, és mindkét helyen probléma, hogy az enciklopédikus tudást helyezik előtérbe; a teljesítménycentrikus szemlélet túlterheli a gyereket.

A sokszínűség türelemre oktat

A családias hangulat is az iskola vonzerői közé tartozik
A gyulai román gimnázium sikerességének legfontosabb bizonyítéka, hogy a tanulók nyolcvan százaléka tanul tovább magyar vagy román felsőoktatási intézményben. Ezzel együtt az igazgatónő a családias hangulatot, a gyerekek egyéniségére koncentráló tanító-nevelő munkát tartja az iskola fő vonzerejének. Bátran beszélhetünk családiasságról ott, ahol a tanulók jelentős részének már a nagyanyja is ide járt, s a tanárok nyolcvan százaléka szintén a Balcescu padjait koptatta.

Közhely ugyan, de meg kell említeni: a sokszínűség türelemre oktat, és ösztönzi a kreativitást, márpedig a diákoknak már az anyanyelve sem egységes: aki magyarul nem tud, az a magyart tanulja idegen nyelvként, aki románul nem tud, az a románt. Az iskola a nyelvoktatásra helyezi a hangsúlyt, ezért jókora kapcsolatrendszert tart fenn külföldi iskolákkal, de román egyetemekkel is, ami bővíti a diákok mozgásterét. A Balcescu az egyetlen román profilú magyarországi gimnázium, így külön kultúrdiplomáciai jelentőséggel bír: programokat szervez, közvetít, egyeztet.

Teszi mindezt úgy, hogy a fenntartó gyulai önkormányzatnak nem kell mélyen a zsebébe nyúlnia. A nemzetiségi iskolák ugyanis plusz fejkvótát kapnak, erre jön még rá az intervenciós keret, amelyet Gyula minden évben megpályáz, és meg is nyer: ehhez jön még hozzá a kollégium nyáron értékesített szálláshelyeinek bevétele. Így lehetséges, hogy Gyula egyik legjobb iskolájának fenntartása kerül a városnak a legkevesebbe.

Ki legyen a fenntartó?

A közelmúltban felmerült, hogy az intézményt az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat szívesen átvenné, ez ügyben azonban komoly ellenállást fejtett ki a város, a diákönkormányzat és a szülők – nem titok, hogy igazgatónő sem pártolja túlzottan a felvetést. Holott ebben az esetben anyagilag jobban járna az intézmény: a most sem csekély összegű normatívát akkor még inkább megfejelné az állam. Ugyanakkor az átvétel igényével fellépő Országos Román Önkormányzat nem mutatott fel semmilyen szakmai tervet arra vonatkozóan, mihez kezdene a hatvanmilliós költségvetésű iskolakomplexummal.

– Hagyományápolás és -újítás, értékőrzés és -teremtés lenne a feladatunk – summázza az elhangzottakat Czeglédiné Gurzó Mária. – A két nép kultúrájának együttállása talán kiad egy európai gondolkodású generációt.

Tanács Gábor

Megtekintett oldalak: 4,245,007

A projekt partnerei: