Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Fürdőkonjunktúra szépséghibákkal

Turizmus - 2008-03-12 05:52:27
Háromszor annyi román turista érkezik Gyulára keleti szomszédunk uniós csatlakozása óta – a szerb vendégek azonban a schengeni csatlakozás nyomán jelentős vízumtortúrának néznek elébe.

Német vendég a diszkontban

Gyula jelentős új piachoz jutott a román EU-csatlakozással
– Nem Daciával érkeznek – oszlatja a román turistáról szóló közkeletű tévképzetet Cséfán Lajos, a gyulai Várfürdő igazgatója. A fellendülés nem véletlen: a szinte minden más irányból szorongatott patinás fürdőhely a román csatlakozás nyomán jelentős új piachoz jutott, amelyet komoly marketingkampánnyal igyekezett meghódítani. Egyelőre úgy tűnik, sikerrel.

A közelmúltban felújított fürdőközpont körülbelül kilencven százalékban belföldieket fogad: a közelmúlt nagy fürdőberuházásai miatt az – egyébként lassan növekedő – belföldi tortát sokkal több szeletre kell osztani. A tízszázaléknyi külföldi vendég régi derékhadát alkotó német-osztrák, lengyel vendégkör fokozatosan apad, ezért azonban úgy tűnik, bőségesen kárpótolnak a román ügyfelek.

– Egy év alatt a külföldi vendégek aránya hatvannyolc százalékkal, a külföldi vendégéjszakáké harmincnyolc százalékkal nőtt – tudtuk meg Gyulavári Andreától, a gyulai Turisztikai Hivatal vezetőjétől. A Békés megyei város tradicionális látogatóinak számító német és osztrák közönség az idősebb korosztályhoz tartozik, és bár hosszabb időre jönnek, jóval takarékosabbak is: nem áll tőlük távol az sem, hogy a Pennybe menjenek bevásárolni. A román vendégek átlagosan két-három napra érkeznek, azonban nagyvonalúan költenek.

Spanyol bérből hízik Gyula

– Az ide szoktatott német és lengyel generáció, illetve az ő leszármazottaik még látogatnak minket, de a közelmúlt magyarországi fürdőberuházásai miatt közelebb is találnak jó minőségű szolgáltatást – magyarázza Cséfán Lajos. – Ugyanakkor Romániában már kialakult egy fizetőképes kereslet, amelyet most kell megragadnunk. Nem csak vállalkozókra gondolok, hanem arra, hogy egyre több román átlagember is megengedheti magának ezt az árszínvonalat. A határ túloldalán a bérek ugyan alacsonyak, csakhogy az átlagbér nem mérvadó: a külföldön munkát vállaló román állampolgárok utalásai révén eurómilliárdok áramlanak az országba, és a pénz megjelenik a piacon.

Ez a paradicsomi állapot dinamikus növekedést hozhat Gyulának, de nem tart örökké. Pár év haladékot kapott a fürdőváros, amíg a jelenleg patinás, de lerobbant román fürdők nem találnak befektetőt, hiszen akkor a magas színvonalú szolgáltatás ott is elérhető lesz. Jelenleg sem az uszodatechnika, sem a szolgáltatás humán oldala nem megfelelő odaát.

Gyulán ellenben a németeken pallérozott vendéglátói kultúra, az uniós forrásokból kistafírozott városközpont és fürdő, valamint a helyben elérhető, románul is tudó munkaerő elegye vonzza a határ túloldaláról az európai jövedelemhez hasonló színvonalú szolgáltatást keresőket. Az elkövetkező években a fürdőváros megalapozhatja a román forgalmat: az elnyert bizalom stabil alapot jelent majd akkor is, amikor az ottani konkurencia megerősödik.

Szerb vízumfrász

Súlyos problémát jelent ugyanakkor a schengeni vízumkötelezettség a szerb vendégeknek, bár azt egyelőre nem lehet felmérni, mekkorát. A nyolcvanas években százezres nagyságrendű szerb turista járt Gyulára, ezt a forgalmat a háborúk teljesen megszüntették. A kétezres évek elején Gyula igyekezett marketingakciókkal feléleszteni a délszláv kapcsolatot, a lassan magához térő turizmust azonban ismét hazavághatja a schengeni vízum. A szükséges papírokat a szabadkai konzulátuson könnyebb, a belgrádi nagykövetségen nehezebb beszerezni. Az év elején utazási irodák jelentették, hogy szállásfoglalással is rendelkező szerb csoportok kényszerültek útjukat lemondani, mert nem kaptak vízumot.

Perjési Klára, Gyula polgármestere a külügyminisztériumhoz fordult
Perjési Klára, a város polgármestere és országgyűlési képviselője akkor a külügyminisztériumhoz fordult, ahol azt mondták, konkrét ügyben tudnak segíteni. – Arra irányuló kérést is benyújtottam januárban, hogy fontolják meg, legalább a szervezett csoportos utazásoknál lehessen egyszerűsíteni a vízum megszerzésére irányuló procedúrát – mondta el kérdésünkre Perjési Klára. – Eddig nem kaptam választ.

Gyulavári Andrea ugyanakkor azt is elmondta, hogy ez ügyben újabb panasz nem érkezett. Hogy a schengeni határ okozta nehézségek milyen kihatással lesznek a – románoknál hosszabb ideig maradó, a németeknél többet költő – szerb vendégek számára, arról csak a szezon végén lehet majd biztosat mondani.

Tanács Gábor

Megtekintett oldalak: 4,244,807

A projekt partnerei: