Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Az kap pénzt, aki együttműködik

Támogatások - 2008-02-28 22:57:44
Szabályozott tudományos integrációt valósít meg támogatási politikájával az Európai Unió. Ez a DKMT-térségben is felerősítette a kutatóhelyek és felsőoktatási központok együttműködését.

Dékány Imre: ott mérik a mintákat, ahol korszerűbb eszközök vannak
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió területén hagyományosan erős volt az együttműködés az egyetemek, akadémiai kutatási központok között. Amióta azonban hozzáférhetőek az Európai Unió interregionális támogatási forrásai, megélénkült a közös kutatómunka. Szabályozott tudományos integráció valósul meg az Európai Unió támogatásával – fogalmazott Dékány Imre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese. Mind az egyetemek, mind az akadémiai kutatóintézetek között állandó a kapcsolat: a kutatók együtt utaznak konferenciákra, közösen vásárolnak műszereket, ott mérik a mintákat, ahol korszerűbb eszközök állnak rendelkezésre, és számos közös publikáció születik. A Szegedi Akadémiai Bizottság elnökségének ülésén is rendszeresen részt vesz a temesvári és az újvidéki egyetem egy-egy képviselője.

Szeged, Temesvár, Újvidék: eltérő helyzetben

Eltérő helyzetben van Szeged, Temesvár és Újvidék egyeteme. Szegeden az elmúlt években három, milliárdos értékű nagy tudásközpont projekt indult; egyik már befejeződött, a másik kettő a végéhez közeledik. Komoly eredmények születtek és születnek, ugyanakkor nem sikerült továbblépni: a tudományos eredményekre épülő, komoly termelő tőkét letelepíteni a városban. Temesváron az utóbbi öt évben rendkívül gyors fejlődés indult meg, különösen az épületek felújításában, a legkorszerűbb műszerek beszerzésében. Újvidék egyetemén meglátszanak az elmúlt zűrzavaros két évtized következményei: ez azonban főleg az anyagi feltételeket érinti. A lakosságszámban gyorsan növekvő tartományi székvárosban óriási szellemi kapacitás halmozódik fel.

Ugyanolyan kémiai összetételű anyagoknak megváltoznak a tulajdonságaik
A tudományos együttműködésnek kiemelt területei vannak: egyebek között a környezetvédelem, a megújuló energiák hasznosítása, orvostudomány, biotechnológia és az anyagtudomány. Mindegyiknek jól látszanak a gyakorlati hasznosítási lehetőségei is. Dékány Imre saját kutatási területe, a nanotechnológia például – leegyszerűsítve – arra épül, hogy ha az előállítás során megváltoztatják a különböző anyagok paramétereit, akkor ugyanolyan kémiai összetételű anyagoknak megváltoznak a tulajdonságai. Más lesz például a sűrűségük, az olvadáspontjuk, a mágneses, vagy az optikai tulajdonságaik, a reaktivitásuk. A paraméterek változtatásával a hasznosítás szempontjából lényeges tulajdonságok szabályozhatóak lesznek.

Nagy mélységben áramló vizek

Dékány Imre példaként említette, hogy az új technológiák segítségével hőt lehet koncentrálni különböző anyagokban. Egy másik eljárással olyan nanorészecskéket készítenek, amelyekkel például egy napelem biztosítani képes egy laptop – és persze számos más készülék – áramellátását. Egy másik hasznosítási terület az öntisztuló felületeké: kórházakban, háztartásokban fontos, hogy ne szaporodjanak el a kórokozók. Ezt a jövőben speciálisan felületkezelt anyagok segítségével meg lehet oldani. Magyar-szerb közös kutatások folynak arra, hogy a környezetvédelem-ben hogyan tudnak együttműködni és a határ mentén a nagy mélységben áramló vizek milyen irányba viszik a különböző szennyeződéseket.

Műszerek és szellemi kapacitások kapcsolódnak össze
A kutatási együttműködés során elhanyagolhatóvá válik az országok és az egyetemek közti határok szerepe. De ez a változás az egyetemek belső életében is végbe megy. Szabó Gábor, az SZTE rektora szokta mondani, hogy az elmúlt években leomlottak a falak az egyetem különböző karai, tanszékei között. Dékány Imre intézetében például az egyik kémikus doktorandusz a bőrgyógyászati klinika igazgató professzorának a projektjén dolgozik. Műszerek és szellemi kapacitások kapcsolódnak össze, egészítik ki egymást; együtt többre jutnak, mint külön-külön.

Az együttműködés azonban versennyel is együtt jár. Először is, aki kimarad, az lemarad: nem jut forrásokhoz. Másrészt nem csupán szellemi kapacitásokról van szó, hanem a helyi és országos politika által rendelkezésre bocsátandó feltételekről is. Ebben Temesvár vezet jelenleg a térségben: még olcsó a munkaerő, alacsonyak a közterhek, az állam és az önkormányzat mindent megtesz, hogy kedvező feltételeket teremtsen. Szegeden nincs megfelelő helyi támogatás például a cégek letelepítésére szolgáló ingatlanokat illetően. Magyarországon magasak az adók, az Európai Unió pedig tiltja az adókedvezménnyel való támogatást. Újvidék egyelőre nincs jó helyzetben – de ha a körülmények jobbra fordulnak, néhány év alatt lekörözheti Szegedet.

Kisebb helyen minőségi életkörülmények

Dékány Imre szerint még Szegeden sem ment el a hajó, ám ha nem sikerül néhány éven belül a tudományhoz kapcsolódó, számottevő termelő tőkét a városba hozni, ha nem létesül 2-3 ezer új, kvalifikált munkahely, akkor az itteni egyetemen végzett fiatalok végleg hátat fordítanak Szegednek. Már így is a végzős fiatalok jelentős része Budapesten dolgozik, csak látogatóba jönnek haza. De sokan még nem mentek el végleg, mert a nagyon nagy városoknak előnye ugyan a tömeg, a felhalmozott tőke és tudás – de nem jobb élni egy kisebb, ám kulturált, nyugalmas, minőségi életkörülményeket nyújtó településen. Olyanon, mint Szeged.

Tanács István

Megtekintett oldalak: 4,137,112

A projekt partnerei: