Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Tankönyvhiány a magyarországi szerb iskolákban

Oktatás - 2008-02-16 04:41:51
A nemzetiségi iskolákat hatványozottan sújtja a gyermeklétszám apadása, ráadásul nincs elég pénz a magyar tankönyvek szerb fordítására, a szerbiai tankönyvek tematikája pedig nem illeszkedik a magyar tanrendbe.

– A nagy számok törvénye szerint könnyebben orvosolható az, ha egy 100 ezres gyermeklétszám 95 ezerre csökken mintha 500 diákból csak 450 marad – von párhuzamot, s egyben jelzi a különbséget a többségi és a kisebbségi oktatás alapvető gondjaiban az Ericinfónak adott nyilatkozatában Lásztity Jovánka, a Szerb Országos Önkormányzat oktatási bizottságának elnöke.

Hátrányok a szórványban

Magyarországon négy szerb iskola működik, s további tíz olyan intézmény van, ahol szerb nyelven is tanítanak. Lásztity Jovánka kiemeli: a nemzetiségi iskolák egyenlőtlen feltételek mellett küzdenek a diákokért. Mivel a Magyarországon élő szerb származású gyerekek döntő többsége perfektül beszél magyarul, a kisebbségi iskoláknak versenyezniük kell a jóval szélesebb oktatási spektrumot kínáló magyar intézményekkel. A szerbek a saját iskoláikban például nem tudnak alapfokú művészeti oktatást szervezni, a speciális tehetségű diákoknak nem tudnak megfelelő oktatást biztosítani, ebből adódóan a kiemelkedő adottságú gyerekek családjai számára kézenfekvő, hogy akkor is valamelyik magyar iskolát választják, ha van a közelben szerb oktatás.

A szerbiai kiadványok nem kompatibilisek a magyar oktatási rendszerrel
Ráadásul a szerbség szórványban él Magyarországon. Szeged környékén ugyan viszonylag sok szerb család lakik, ám mivel az egyetemi város középiskolai szinten is számos lehetőséget kínál, csak elvétve van olyan család, amelyik onnan a budapesti szerb középiskolába íratja be a gyerekét.

Szamizdatok az érettségire

A szerbül tanuló gyerekek a gyér tankönyvellátottság miatt is hátrányban vannak. Lásztity Jovánka emlékeztet: 1994-ig a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségén belül közös oktatási rendszerbe tartozott a szerb, a horvát és a szlovén közösség, ám Jugoszlávia felbomlását követően ez az együttműködés megszűnt. Miközben a magyar oktatási rendszer többszöri átalakításával a tankönyveket folyamatosan módosították, a kisebbségi tankönyvellátottság mindig csak késve tudta követni a változásokat.

– Legegyszerűbb az lenne, ha le tudnánk fordítani a magyarországi tankönyveket, ám ez nagyon nehézkes feladat. Ezeknek a kiadványoknak ugyanis nincs piaci értékük, azaz csak annyit tudunk erre költeni, amennyit állami támogatásból megnyerünk. Szerbiából ugyan kapunk segítséget, ám azok elsősorban taneszközök, mivel az ottani kiadványok nem kompatibilisek a magyar oktatási rendszerrel és elvárásokkal.

Az érettségi felkészítéshez szükséges forrásműveket szamizdatként adják egymásnak a tanárok
– A fordításoknál a közismereti tantárgyakat, a szerb nyelvet, irodalmat és történelmet helyezzük előtérbe. Elmaradásunkat ugyanakkor jól jelzik az arányok: a 157 alapvetően szükséges tankönyvből jelenleg mindössze 15-20 felel meg a törvényi szabályozásnak. Az érettségi felkészítéshez szükséges forrásműveket például szamizdatként adják egymásnak a tanárok, hogy a diákoknak legyen miből felkészülniük – fogalmaz Lásztity Jovánka.

Térségi iskolaszervezés, elhalványuló jogosítványok

A rendszerváltást követően a kisebbségi iskolák általában annak az önkormányzatnak a fenntartásába kerültek, amelynek a területén működtek. A kisebbségi önkormányzatok egyetértési jogot kaptak, így csak a beleegyezésükkel lehet módosítani az alapító okiratot, megalkotni a helyi pedagógiai programot vagy kinevezni az igazgatót. Újabb kihívást jelent viszont a nemzetiségi iskoláknak az, hogy a gyereklétszám csökkenése miatt egyre több térségben kistérségi iskolaszervezési keretekben oldják meg az oktatást. A kisebbségi garanciák ugyanis csak a nemzetiségi és a települési önkormányzat közötti viszonyt és jogosítványokat szabályozzák. Így egyelőre rendezetlen az, hogy egy kistérségi társuláson belül a kisebbségi oktatás érdekeit a települési nemzetiségi önkormányzatok miképpen érvényesíthetik. (Munkatársunktól)

Megtekintett oldalak: 4,369,406

A projekt partnerei: