Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Újvidék: közel félmillió lakos

Eurorégió - 2008-02-14 21:46:19
A legutóbbi népszámlálás adatai még csak 300 ezer lakost jeleznek, de egyes becslések szerint – a betelepülések következtében – jelenleg majdnem félmillió polgár él Vajdaság fővárosában.

Valentina Ivanovic: Újvidék Szerbia második legnagyobb, de a legdinamikusabban fejlődő városa
Újvidék Szerbia második legnagyobb, egyben a legdinamikusabban fejlődő városa. A település a második világháború után lett Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatási központja, s ez a periódus rendkívül gyors fejlődést hozott számára. Akkor alakultak ki azok a közigazgatási, gazdasági, tudományos, egészségügyi és oktatási szerepkörök, amelyek Vajdaság tényleges centrumává teszik a várost – mondta el Valentina Ivanovic, a gazdasági stratégiák kutatásával foglalkozó Vojvodina CESS szervezet elnöke.

A migráció célállomása

Újvidék felújított főtere
Azokban az években létesült az ipari övezet, felépült a Szerb Nemzeti Színház és a Duna-parton az egyetemi város, amelyben – Szerbiában egyedülálló módon – minden kar egymás közvetlen közelében helyezkedik el. Klinikai központok létesültek, amelyek közül a Kamenicai Kardiológiai Intézet világhírű intézménnyé nőtte ki magát. A tartományi székvárosi státusnak köszönhetően a nagy országos közvállalatok Újvidéken létesítettek leányvállalatokat. A Posta, a Naftagas és az Elektrovojvodina több ezer lakosnak biztosított viszonylag jól fizető állást. A centrummá válás azzal járt, hogy a Vajdaság, de egész Jugoszlávia területéről megindult a városba való betelepülés.

A töretlennek tűnő fejlődés a kilencvenes évek elején kibontakozó milosevicsi politikai irányzat hatására torpant meg. Visszacentralizálták a gazdasági és politikai intézményeket. Az elhúzódó háborús időszakban olykor csak a túlélés volt a tét a város lakói számára. Mára azonban Újvidék az ország legdinamikusabban fejlő városává vált. A legutóbbi népszámlálás adatai még 300 ezer lakost jeleznek, de egyes becslések szerint – a betelepülések következtében – jelenleg majdnem félmillió polgár él itt.

A népesség etnikai összetétele koronként változott. Egykor a magyarok voltak a legtöbben, mára mindössze 8 százaléknyi magyar ajkú polgár lakik Újvidéken. A többségi szerbek aránya körülbelül 75 százalék, de élnek Újvidéken horvátok, ruszinok, romák és egyéb nemzetiségek is. Továbbra is igen jelentős a városba irányuló belső migráció.

Üzletközpontok épülnek az eltűnő utcák helyén

Újvidék fekvését kedvezőnek ítélik: az EU-tag Magyarország határától 100, Belgrádtól pedig 80 kilométerre van, így jelentős tranzitlehetőségekkel rendelkezik. A gazdasági krízis idején a legális vagy féllegális kereskedelemben találtak megélhetést sokan, ma pedig az óriási iramban működő építőipar foglalkoztat a városon kívülről érkező munkásokat – hangsúlyozta Valentina Ivanovic. Egyik napról a másikra utcák tűnnek el s a helyükön üzletközpontok, lakótömbök épülnek. Az utóbbi néhány évben több ezer lakás épült.

Újvidéken zajlik az ország pénzügyi forgalmának 20 százaléka
Újvidék gazdasági erejére jellemző, hogy egyes, a szürkegazdaságot is beszámító becslések szerint, itt zajlik le az ország pénzügyi forgalmának 20 százaléka. Ehhez tudni kell azt is, hogy a kétmilliós Vajdaság adja a 8 milliós ország bruttó nemzeti termékének (GDP) több mint 30 százalékát. A tartományban a gazdasági növekedés pedig 5,6 százalékos, Újvidéken pedig ennél is lényegesen nagyobb.

Miklós Csongor

Megtekintett oldalak: 3,951,605

A projekt partnerei: