Sült teknős a vegyszeres vízben
Környezetvédelem - 2008-01-24 04:49:19
Iszapos és büdös
|
|
Kis időt ki lehet bírni, ha az ember beleesik
– A gyálai Holt-Tiszán lehet segíteni: a szennyező forrásokat fel kell tárni és meg kell szüntetni, az iszapot ki kell kotorni, utána lehet gondolkodni azon, hogy mit is kezdjünk vele – mondja Rácz Péter, a projekt felelőse a szegedi fejlesztési irodán. – Jelenleg Interreg-pályázat keretében folyik a tervezés: a szerbekkel közösen vizsgáljuk, hogyan lehet mindezt megvalósítani. Fel kell mérni, hogy mennyi iszap van, az milyen anyagokat tartalmaz, hogyan kell kezelni, hová lehet elhelyezni. A szerb területen lévő pánai holtág kevésbé szennyezett, viszont jobban eliszaposodott, nagyobb része nádassal borított. Lakossági fórumokon vizsgáljuk, hogy mit szeretnének a helybeliek. Felmerült, hogy legyen sétány, kerékpárút, illetve teknős-bemutató. Fürdővíz már nem lesz belőle, akárhogy kitisztítjuk.
– A hetvenes években még fürödtünk a Holt-Tiszában – emlékezik Sára Endréné – de ma már eszembe sem jutna. Esetleg csónakázótavat lehetne még kialakítani. Egy kis időt ki lehet bírni a vízben, ha az ember beleesik.
A legérdekesebb terv, a teknőcbemutató, a holtág jellegzetes élőlényéhez, a mocsári teknőshöz kapcsolódik: ez a jószág nagyszerűen elvan a szerves hulladékkal teli vízben. – A gyálai Holt-Tisza ennek ellenére sem lesz Szeged fő attrakciója – véli Rácz Péter. – Legjobb esetben normalizálódik a helyzet, visszatérhetnek a horgászok, megszűnik a bűz.
„Esővíz” aszálykor
Röszkén többet várnak, akik egyáltalán foglalkoznak a dologgal.
|
A röszkeiek álma egy tanösvény, ennek elkészítéséhez neki is fogtak: komoly munka van mögöttük, csak látszatja nincs sok. Sára Endréné büszkén mutatja azt a pár négyzetméteres sarkot, amelyet többnapos társadalmi munkával sikerült rendbe tenni: a társadalmi összefogás eredménye az, hogy fák között fű nő egy zsebkendőnyi földön. Ide kerül majd egy tábla, meg talán egy halászkunyhó is.
– Hatot fordult az IFA, mire elhordtuk innen a szemetet – mutatja Sára Endréné. A díszsarok mellett valami szutyok csörgedezik a vízbe – és ilyen befolyóval tele van a partszakasz. Azt mondják a helybeliek, hogy esővíz jön a faluból. Kérdés, hogy akkor miért csörgedezik a legnagyobb aszályban is.
– Ha valóban történik valami a mostani tervek alapján, az alkalmat ad arra, hogy az összes problémával egyszerre foglalkozzunk, minden szennyezést lezárjunk – mondja Sára Endréné.
Megvalósítás: középtávon
Júniusban zárul az INTERREG-projekt, akkorra készül el az ATIVÍZIG, illetve a szerb partner a vízügyi engedélyes tervvel és a megvalósíthatósági tanulmánnyal. Rácz Pétert arról kérdezem, mennyi az esélye, hogy a rehabilitációra valóban sor kerül, illetve hogyan lehetne azt finanszírozni.
– A megvalósításhoz nagyságrendekkel nagyobb forrásokra lenne szükségünk, az INTERREG kevés – mondja a projektvezető. – Magyar részről vagy a Regionális Operatív Programot, vagy a Környezetvédelmi Operatív Programot lehetne megcélozni.
– Hasonló nagyságrendű környezetvédelmi beruházásban részt tud venni Szerbia?
– A megvalósítással középtávon kell számolni – véli Rácz Péter – és nem tartom kizártnak, hogy szerb támogatással valamelyik operatív program keretében meg tudjuk valósítani a terveket. Reméljük, szép dokumentáció lesz, és nem a polcnak készül.
Tanács Gábor
Megtekintett oldalak: 5,160,840
A projekt partnerei: