Az út is áru
Közlekedés - 2008-01-13 19:22:20
|
Határtalan szennyezés
A közös uniós környezetvédelmet az az egyszerű tény indokolja, hogy a szennyezés nem áll meg az országhatárokon. Az európai kormányokat hét fő környezetvédelmi kihívás éri: a klímaváltozás kezelése, a fenntartható közlekedés igénye, a fenntartható fogyasztás és termelés követelménye, a természeti források megőrzése, a közegészségügyi helyzet fenntartása és további javítása, a globális szegénység elleni küzdelem, valamint a társadalmi integráció igénye – ezen belül a demográfiai helyzet és a migráció célszerű alakítása.
A környezetszennyezés egyik jelentős kibocsátója a közlekedés. Az Európai Bizottság ajánlást készített a 100 ezer lakosnál nagyobb népességű városok számára, hogy hozzanak létre közlekedési és környezetvédelmi koncepciót. Közös célkitűzés, hogy 5 év alatt 5 százalékkal csökkentsék az autóforgalmat, 5 százalékkal pedig növeljék a közösségi közlekedés, illetve a kerékpározás arányát. Az autóforgalom növekedése ugyanis csapdához vezet: állandósuló közlekedési dugókhoz, káoszhoz, veszteségekhez. Az Európai Unió GDP-jének 1 százalékát – mintegy 100 milliárd eurót – kitevő veszteséget okoznak évente a közlekedési dugók. Az utak áteresztő képességét nem lehet a végtelenségig növelni – a közösségi közlekedést kell versenyképessé tenni.
Városi terepjáró vagy villamos?
Az egyik, mostanában sokat emlegetett megoldás az úgynevezett dugódíj: megdrágítják a belvárosokban való autózás lehetőségét. Az út is áru: minél nagyobb a hiány belőle, annál többet hajlandók fizetni érte az emberek. Egy másik lehetőség az intelligens közlekedésszervezés: pontos utastájékoztatás, a felesleges motorjáratás elkerülése. A felesleges várakozáson kívül ugyanis a legnagyobb károk a légszennyezés okozta megbetegedésekből és halálesetekből származnak. Segédpontokat lehet szerezni a kisebb károsanyag-kibocsátású kocsik üzembe állításával is.
|
|
A szegedi mintaprojekt
|
Természetesen a hallgatóság is szót kapott a fórumon. Az egyik hozzászóló arra figyelmeztetett: Magyarországon rendre véget ér a közlekedésfejlesztési gondolkodás a városok közigazgatási határánál, holott a dugókat a vonzáskörzetekből személygépkocsival munkába járók okozzák. Az elővárosi, vonzáskörzeti közlekedés fejlesztése nélkül ugyanis nem várható, hogy a munkába, iskolába járók otthon hagyják a gépkocsijukat.
Mind Hegyi Gyula, mind Dózsa Gábor hangsúlyozta: tévút az az elképzelés, hogy a közösségi közlekedésnek profitot kellene termelnie. A jól szervezett közlekedés haszna is közösségi: a balesetek, károk elmaradása. Ez roppant fontos dolog, eredménye pedig mérhető és számszerűsíthető. Ennek révén pedig az emberek meggyőzhetők a hasznosságáról.
Tanács István
Megtekintett oldalak: 5,160,860
A projekt partnerei: