Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Gyermekszegénység Magyarországon

Közélet - 2007-11-28 19:07:57
Az Európai Bizottság a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánította 2010-et. A magyar lakosság körülbelül 40 százaléka tekinthető szegénynek. A 48 ezer lakosú Hódmezővásárhelyen 2500 ember szorult ki a munkaerőp

A magyar szociálpolitikát nem a prevenció, hanem a tűzoltás jellemzi – állítja Ferge Zsuzsa szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar kormány által életre hívott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program vezetője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora a napokban Hódmezővásárhelyen tartott előadást a magyarországi szegénység, ezen belül is a gyermekszegénység helyzetéről.

A tulajdon fontosabb, mint a tudás

Az emberek társadalmi helyzetét a rendelkezésükre álló erőforrások, szakmai kifejezéssel a tőkefajták határozzák meg. Ilyenek: a politikai hatalom, a tulajdon, a tudás, a kapcsolati tőke és a szimbolikus tőke – például az ismertség, megbecsültség. Az államszocializmusban a hatalom volt a legfontosabb tőkefajta. A rendszerváltozás után a piacgazdaságban nyilvánvalóvá vált az a korábbi összefüggés, hogy a tulajdonból meg lehet élni.

Akinek nincs termelő vagy pénzvagyona, az a tudásából is meg tud élni – de csak akkor, ha olyan tudással rendelkezik, amely eladható a munkaerőpiacon. Ezt a tudást valamilyen módon meg kell szerezni. Hátrányos helyzetbe kerül az, akinek a családja nem tud ebben segíteni – például azért nem, mert szegény. A szegénység egyik oka az elégtelen tudás. Társadalmi segítség nélkül a piacképes tudás hiánya, vele pedig a szegénység örökölhető. A magyar népesség több mint felének bizonytalan a helyzete – bizonyítják szociológiai kutatások.

A szegénység terjedésének két fő oka: a tömeges munkahely-vesztés és az árszerkezet átalakulása. Ez utóbbinak a legfontosabb következménye, hogy a korábban alacsonyan tartott mindennapi megélhetési költségek – az élelmiszer ára és a lakásrezsi – megdrágultak. Az ingyenes vagy olcsó állami szolgáltatások leépülnek. Ennek következtében a szegényebb családokban a legfontosabb létfenntartási költségekre sem jut elegendő: hó végére nem marad pénz, gyakori az éhezés.

A gyermek – szegényít

A szegénység a gyermekes családokat jobban sújtja, mint a gyermekteleneket. Az 1 gyermekes családok 29 százaléka tartozik a szegények közé, a 2 gyermekeseknek 34 százaléka, a három vagy több gyermekeseknek pedig mintegy 60 százaléka. A szegénység nemcsak annak rossz, aki szenved tőle, hanem a társadalomnak is. Jelenleg minden korosztálynak legalább 20 százaléka nem rendelkezik piacképes tudással. Ez növeli a bűnözést, fékezi a dinamikusabb rétegek lendületét is. Ahol sok a szegény, ott gazdagnak sem igazán jó lenni. A képzetlen tömeg lassítja a gazdaságot: alacsony a foglalkoztatás, még sincs megfelelő munkaerő a növekedéshez, és nem termelődik elegendő forrás a nyugdíjakra.

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter ugyanezen a konferencián a szegénység térbeli különbségeiről beszélt. A tőke jellemzően ott telepszik le, ahol jelentős számú népesség él, elegendő a képzett ember. Ez eleve hátrányos helyzetbe hozza a kistelepüléseken, illetve a perifériás vidékeken, például az országhatárok közelében élőket. A gazdaság centrumaitól távol felnövő gyermekek hátránnyal indulnak az életben. Számos esetben súlyosbítják ezt a helyzetet társadalmi és kulturális hiányosságok is. Ez utóbbiak a főleg a roma lakosság egyes csoportjaira jellemzőek.

Romakérdés és szegregáció

A 2003/2004-es tanévben Magyarországon 178 általános iskola működött többségében roma tanulókkal. Háromezer olyan osztály volt, amelybe többségében romák jártak. Hét roma származású fiatal közül mindössze egy jut el középiskolába. A roma diákok kétharmada – és a nem romák közül is nagyon sokan – olyan szakmát tanulnak, amellyel nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Így a szegénység – amely a legtöbb esetben alacsony képzettséggel és munkanélküliséggel párosul – újratermeli önmagát.

A Magyar Tudományos Akadémián 2006-ban kidolgozták a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot. A program több alapvető célt határoz meg a gyermekszegénység visszaszorítására. Az egyik alapvető tétel, hogy a gyermekszegénység nem választható el a felnőttek helyzetétől és a lakóhely adottságaitól – vagyis csak kistérségi keretek között lehet eredményesen csökkenteni. Egy másik kiinduló pont, hogy a kisgyerekek első életéveiben nagyon sok dolog eldől – ezért egy „Biztos Kezdet” elnevezésű program segítségével a kora gyermekkori hátrányok kialakulását igyekeznek megelőzni. Az ingyenes iskolai étkezés elérhetővé tételével a gyermekkori éhezést akadályoznák meg, a roma gyermekek iskolai szegregációjának felszámolásával pedig a kortárs csoportok példája által nyújtott motivációt igyekeznek kihasználni.

A Magyar Tudományos Akadémia gyermekszegénységről szóló programjára építve a parlament 2007 májusában „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” címmel országgyűlési határozatot fogadott el. Ferge Zsuzsa akadémikus szerint azonban jelenleg ezzel együtt is kétséges, hogy lesz-e elegendő pénz és politikai akarat a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program tényleges végrehajtására.

Tanács István

Megtekintett oldalak: 4,137,847

A projekt partnerei: