Uniós szabályok közt, szervezetlenül
Mezőgazdaság - 2007-11-15 10:31:59
– Magyarország Európai Uniós csatlakozása előtt úgy gondoltuk: a magyar mezőgazdaságnak az lesz ebből az első nagy nyeresége, hogy végre szabályozott viszonyok közé kerül az agrártermelés – mondja kérdésünkre Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) elnöke. Az AGRYA vezetői abban bíztak, hogy Magyarországon is hosszabb távra tervezhető lesz a gazdálkodás, jelentős agrártámogatás érkezik, és az ország növelheti kivitelét az egységes uniós élelmiszerpiacra.
Az import nem jobb, hanem olcsóbb
|
Mikula Lajos hangsúlyozza: elsősorban az átlagos minőségű termékek terén vesztett piacokat a magyar agrárium. Ennek alapvető oka a szervezetlenség, amely mögött a hosszú távú, egységes agrárstatégia hiánya fedezhető fel. A szemben álló politikai erők között az egyik legfontosabb véleménykülönbség, hogy a mezőgazdaságot egy csökkenő jelentőségű gazdasági ágazatnak tartsák-e, ahol csak az általános versenyképesség és profitszerzés szempontjai számítanak, vagy az ágazat társadalmi beágyazottságát, a vidék népességmegtartó képességét is figyelembe véve „nemzetstratégiai kérdésnek” tekintsék.
Féltik a földet a külföldiektől
Ez a nézetkülönbség jelenik meg a külföldiek földvásárlásáról szóló vitában is. A Dunántúlon már 1 millió forint körül van egy hektár föld ára, a Dél-Alföldön – minőségtől függően – 300-600 ezer forintot kérnek érte. A csatlakozási szerződés értelmében 2011-ig földvásárlási moratórium van a külföldi magánszemélyek számára. Ám ha külföldiek földet vásárolhatnak Magyarországon, akkor az ár rövid időn belül akár a duplájára nőhet. Azok a gazdák, akik ma jelentős részben bérelt földön gazdálkodnak, szeretnék megvenni e földeket, de joggal tartanak attól, hogy a tőkeerősebb külföldiek felvásárolják előlük, és ők versenyképes méretű terület híján tönkremennek.
– Nem vagyok eltúlzottan nemzeti érzelmű, de a termőföldet én is a nemzet vagyonának tartom, és nem szeret-ném, ha ez az erőforrás külföldiek birtokába kerülne – mondja az AGRYA elnöke. Mikula Lajos megemlíti: Szlovákiában már jól láthatók azok a jogi technikák, amelyekkel a külföldiek – hazai felhajtók segítségével – kihúzzák a termőföldet a bérlők vagy a szövetkezetek alól. Van olyan térség Szlovákiában, ahol öt falu határa, összesen 80 ezer hektár került dán vevők kezébe.
Az AGRYA olasz testvérszervezete például csak akkor tudott a politikai erőktől függetlenné válni, és kizárólag a tagjaik boldogulása érdekében dolgozni, amikor sikerült megteremtenie a saját szakértői bázisát. Ehhez azonban jelentős – a politikától független – pénzügyi források szükségesek. Ennek hiányában Magyarországon több agrárérdekképviselet is egyértelműen köthető valamelyik politikai párthoz, ami azzal jár, hogy pártideológiák és napi pártérdekek határozzák meg a működésüket. Egymás közti kapcsolataikban sem a közös érdek az első, hanem gyakran a személyes, vagy pártpolitikai érdekek által motivált rivalizálás.
Szervezetlenek vagyunk
|
Tanács István
Megtekintett oldalak: 5,160,875
A projekt partnerei: