– Magyarország Európai Uniós csatlakozása előtt úgy gondoltuk: a magyar mezőgazdaságnak az lesz ebből az első nagy nyeresége, hogy végre szabályozott viszonyok közé kerül az agrártermelés – mondja kérdésünkre Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) elnöke. Az AGRYA vezetői abban bíztak, hogy Magyarországon is hosszabb távra tervezhető lesz a gazdálkodás, jelentős agrártámogatás érkezik, és az ország növelheti kivitelét az egységes uniós élelmiszerpiacra.

Az import nem jobb, hanem olcsóbb

Erdőtelepítés Ópusztaszeren - Magyarországon az uniós támogatás kiszámítható viszonyokat hozott

– A várakozások egyik része teljesült – összegzi a 2004. májusa óta eltelt időszak tapasztalatait Mikula Lajos. A területalapú támogatási rendszer a gazdák számára áttekinthető, kiszámítható viszonyokat hozott. A támogatások lehetővé tették, hogy felgyorsuljon a birtokkoncentráció. Sok korszerű gépet is vásároltak a csatlakozás óta a gazdálkodók. A termékek piaci elhelyezése azonban megnehezedett. Komoly problémák keletkeztek a kertészeti ágazatokban és az állattenyésztésben. A hazai termelők a belső piac egy részét is elvesztették. Tömegével jelentek meg például lengyel és szlovák élelmiszerek a magyarországi nagyáruházak polcain. Ezek nem minőségben, hanem árban bizonyultak jobbnak a hasonló magyar élelmiszereknél.

Mikula Lajos hangsúlyozza: elsősorban az átlagos minőségű termékek terén vesztett piacokat a magyar agrárium. Ennek alapvető oka a szervezetlenség, amely mögött a hosszú távú, egységes agrárstatégia hiánya fedezhető fel. A szemben álló politikai erők között az egyik legfontosabb véleménykülönbség, hogy a mezőgazdaságot egy csökkenő jelentőségű gazdasági ágazatnak tartsák-e, ahol csak az általános versenyképesség és profitszerzés szempontjai számítanak, vagy az ágazat társadalmi beágyazottságát, a vidék népességmegtartó képességét is figyelembe véve „nemzetstratégiai kérdésnek” tekintsék.

Féltik a földet a külföldiektől

Ez a nézetkülönbség jelenik meg a külföldiek földvásárlásáról szóló vitában is. A Dunántúlon már 1 millió forint körül van egy hektár föld ára, a Dél-Alföldön – minőségtől függően – 300-600 ezer forintot kérnek érte. A csatlakozási szerződés értelmében 2011-ig földvásárlási moratórium van a külföldi magánszemélyek számára. Ám ha külföldiek földet vásárolhatnak Magyarországon, akkor az ár rövid időn belül akár a duplájára nőhet. Azok a gazdák, akik ma jelentős részben bérelt földön gazdálkodnak, szeretnék megvenni e földeket, de joggal tartanak attól, hogy a tőkeerősebb külföldiek felvásárolják előlük, és ők versenyképes méretű terület híján tönkremennek.

– Nem vagyok eltúlzottan nemzeti érzelmű, de a termőföldet én is a nemzet vagyonának tartom, és nem szeret-ném, ha ez az erőforrás külföldiek birtokába kerülne – mondja az AGRYA elnöke. Mikula Lajos megemlíti: Szlovákiában már jól láthatók azok a jogi technikák, amelyekkel a külföldiek – hazai felhajtók segítségével – kihúzzák a termőföldet a bérlők vagy a szövetkezetek alól. Van olyan térség Szlovákiában, ahol öt falu határa, összesen 80 ezer hektár került dán vevők kezébe.

Az AGRYA olasz testvérszervezete például csak akkor tudott a politikai erőktől függetlenné válni, és kizárólag a tagjaik boldogulása érdekében dolgozni, amikor sikerült megteremtenie a saját szakértői bázisát. Ehhez azonban jelentős – a politikától független – pénzügyi források szükségesek. Ennek hiányában Magyarországon több agrárérdekképviselet is egyértelműen köthető valamelyik politikai párthoz, ami azzal jár, hogy pártideológiák és napi pártérdekek határozzák meg a működésüket. Egymás közti kapcsolataikban sem a közös érdek az első, hanem gyakran a személyes, vagy pártpolitikai érdekek által motivált rivalizálás.

Szervezetlenek vagyunk

Mikula Lajos: együttműködés nélkül nincs piaci siker

– Szervezetlenek vagyunk – mondja Mikula Lajos. A volt szocialista országokban a termelőszövetkezetek fölbomlása után az erőszakos szövetkezetesítést megért nemzedékek érzelmi okokból nem akarnak újra együtt dolgozni. Ebből a szempontból a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége a tagok életkoránál fogva is nyitottabb arra, hogy tudomásul vegye: együttműködés nélkül nincs piaci siker. Az ágazat hosszú távú sikeréhez azonban az AGRYA önmagában kevés: az agrárium összes szereplőjének és a politikának együtt kellene olyan szinergiákat, egymást erősítő hatásokat találni, hogy a különböző rivális csoportok mindegyike megtalálja a maga jövőjét és boldogulását. A nemzeti agrárstatégia kialakítására Magyarország elvesztegette az uniós csatlakozás óta eltelt három és fél évet is. Megegyezési kényszer van, de a tényleges megegyezésnek jelei sem látszanak. – Az ebből adódó hátrányokat hosszú távon leginkább a fiatal gazda generáció érzi majd meg, leginkább a mi jövőnkről van szó – összegzi véleményét az AGRYA elnöke.

Tanács István