A "Pocsék áruk fóruma" a vetélkedő zsűrije előtt

Mennyi használhatatlan árut talál 64 tinédzser, ha csak úgy körülnéz maga körül! A „házi feladat” az volt, hogy minden csapat gyűjtsön legalább három hibás terméket a „Pocsék áruk fórumára”. A zsűri asztala előtt elvonult az elegáns parfümös üveg, amelyből nem jön ki egy csepp illatszer sem. Az XXL-es méretűnek hirdetett póló maximum M-es volt, és fejjel lefelé nyomták rá a felirat betűit. A harisnyanadrágba nem fért be a használójának a lába. A gyufásdobozban volt ugyan gyufa, de nem lehetett meggyújtani, mert nem volt a doboz oldalán dörzsfelület.

A bőrnek hirdetett cipő műbőrből készült. Egy könyvből egész ívek hiányoztak, az egyik októberi újságba augusztusi oldalakat is belenyomott a nyomdagép. Az „örök életű majonéz” flakonjára nem írták rá, meddig fogyasztható. A legaktuálisabb „pocsék áru” egy doboz volt, tele temetői mécsesekkel, amelyeket nem lehetett meggyújtani, mert hiányzott belőlük a kanóc.

Ne fogadjuk el automatikusan a választ!

A pocsék áruk bemutatója után szakmai kérdések következtek a vetélkedőn: tönkre ment a 3 napja vásárolt cipő. A kereskedő visszavenné, de az árát nem akarja visszaadni. Javasolja, vásároljunk helyette mást. Visszakérhetjük-e a pénzt? A válasz: igen. A vásárló dönthet úgy is, hogy vásárol valami mást, de csak a saját jószántából. Ha a pénzt kéri, vissza kell neki adni.

Levált a cipő talpa, de a kereskedő nem akarja kicserélni, vagy visszaadni a pénzt. Azt mondja, leszállított áron vettük, meg biztosan nem is rendeltetésszerűen használtuk. Ne fogadjuk el a választ, becsapna bennünket! Túlszámláz a mobiltelefon-társaság, olyan mp3-lejátszót küld az internetes csomagküldő, amit nem rendeltünk meg: ne hagyjuk magunkat becsapni!

A szakmai vetélkedőn nagyon jól teljesítettek a csapatok. Meg is kérdeztem a szentesi Zsoldos Ferenc Szakiskola kereskedő tanulókból álló csapatának felkészítő tanárát, Ollai Juliannát: ha iskolás korukban ilyen jól tudják a tanulók a szabályokat, később miért kell védeni a kereskedőktől a fogyasztókat?

– Hosszú távon a kereskedőknek ugyanúgy érdeke a tisztességes üzletpolitika, mint a vásárlóknak – válaszolta a tanárnő. A kereskedő is csak a saját boltjában kereskedő, ám ha záróra után betér bevásárolni egy másik üzletbe, ott már maga is fogyasztó. Ollai Julianna hozzátette: a felkészülés során maga is meglepődött, hogy a jogszabályok sem egyértelműek. Egyik paragrafus szerint fél év jótállás jár egy termékre, a másik sze-rint 2 év. A tanárnő tapasztalatai szerint nagyobb városokban felkészültebbek a vásárlók, a kisebb településeken lakóknak viszont másodszor is utazniuk kellene, ha hibás árut vásároltak, ezért inkább eltekintenek a reklamációtól.

Egységes piacon egységes fogyasztóvédelem

A zsűri elnöke dr. Morvay György, az Európai Fogyasztóvédelmi Központ Magyarország igazgatója volt. Az Európai Unió minden tagországában, továbbá Norvégiában és Izlandon működik ilyen központ.

Morvay György: az emberek merjenek más országokban vásárolni!

– Elsődleges feladatunk a határokon átnyúló fogyasztói panaszkezelés – mondta el érdeklődésünkre dr. Morvay György. – Fogyasztóvédelmi információkat nyújtunk a hozzánk fordulóknak, és népszerűsítjük az alternatív vitarendezési eljárásokat. Az Európai Unióban irányelvek szabályozzák a fogyasztóvédelem kereteit, de a tagállami jog a vásárló javára eltérhet ettől. Az egységes piac fogalomköréhez tartozik, hogy a különböző tagországokban élő emberek merjenek más országban vásárolni, és így is legyen lehetőségük a panaszaikat elintézni.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Központ nemzeti intézményei azt a problémát küszöbölik ki, hogy nincs olyan fogyasztó, aki az unió valamennyi nyelvét beszélné, és nincs olyan jogász, aki egy személyben át tudná tekinteni az összes állam fogyasztóvédelmi joganyagát. Az a leggyakoribb eset, hogy a magyar vásárló megkeres bennünket: problémája támadt a külföldön vásárolt áruval. Mi a panaszát lefordítjuk angol nyelvre, és továbbítjuk annak az országnak a fogyasztóvédelmi központjába, ahol az árut vásárolta. Az ottani kollégák ismerik a jogszabályokat, nincsenek nyelvi nehézségeik, és megoldják a problémát.

Csak az tud élni a jogaival, aki ismeri őket

Fazekas István: nem annyira bátornak kell lenni, inkább tudatosnak

Fazekas Istvánt, az Europe Direct Bács-Kiskun megyei információs pontjának munkatársát, a vetélkedő szervezőjét arról kérdeztem: milyen Magyarországon a fogyasztóvédelmi kultúra?

– Amikor az ember rájön, hogy véletlenül vagy tudatosan becsapták, jól fölhergeli magát, és elkezd veszekedni. Indulatra rendszerint indulattal reagálnak: a vita elmérgesedik, és egyre távolabb kerülnek a megegyezéstől. Azt szeretnénk, ha ezek a fiatalok már tisztában lennének a jogaikkal.

– Nyilván jó, ha valaki ismeri a jogait, de talán más dolog, hogy mer-e velük élni?

– Nem annyira bátornak kell lenni, inkább tudatosnak. Aki tisztában van vele, hogy mihez van joga, annak bátorsága is lesz, hogy éljen velük.

Tanács István