Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Turistaút a „boldog békeidőkbe”

Turizmus - 2007-07-31 06:40:48
A szecessziós stílusban épült paloták ma is meghatározó részei a városképnek a térség egykori kereskedő- és mezővárosaiban. A DKMT szakértői fürdéssel, fesztiválnézéssel, finom étkezésekkel kiegészítve tematikus túraútakat szerveznek a látogatásukra

A kecskeméti Cifrapalota belső díszei
Az osztrák-magyar kiegyezés után a térség jó néhány városában komoly gazdasági fejlődés ment végbe. A mai városközpontok számos meghatározó épülete származik a XIX. és a XX. század fordulójának idejéből – mondja Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója, aki részt vesz a DKMT Eurorégió tematikus túraútvonalainak kialakításában. E projekt magyar-szerb része az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával, az INTERREG IIIA program keretében valósul meg.

A kiskunfélegyházi városháza homlokzata: az épületek díszítésére felhasználták a népművészet motívumait: a szőttesek, kerámiák, szűrök mintáit
A szecesszió polgári művészeti irányzat volt, amely az építészetben teljesedett ki, de hatása megfigyelhető például a lakberendezésben is. Angliából indult, Magyarországra német-osztrák, illetve kisebb részben spanyol hatásra jutott el. Az alapvető jellegzetességeken – kötetlen formák, erőteljes díszítés, a funkció és az esztétika összekapcsolása – a szecesszió minden országban kicsit más volt. Másként épített a katalán Antoni Gaudí, mint az osztrák Otto Wagner, aki sohasem tudott egészen elszakadni a németes precizitástól. A kor legnagyobbjai, például a magyar Lechner Ödön, más stílusban is terveztek, de a szecesszióban érték el a legszélesebb művészeti szabadságot. Jellegzetes, ahogyan az épületek díszítésére felhasználták például a népművészet motívumait: a szőttesek, kerámiák, szűrök mintáit.

Nemcsak békés, de sokak számára gazdag időket idéznek

Újvédéken, a Péterváradi vár múzeumában szecessziós bútorokat is kiállítottak
Szecessziós épületek mindenütt épültek a Dél-Alföld, a Vajdaság, a Bánság városaiban – Kecskeméttől Kiskunfélegyházán és Szegeden át Déváig és Temesvárig, vagy Zentán, Szabadkán, Újvidéken és Zomborban. Az első világháború után csaknem egy évszázadig a „boldog békeidők” emlékezete kapcsolódott hozzájuk: ellentmondásai mellett nemcsak békés, de sokak számára gazdag időket idézték fel ezek a házak. Amikor bő évtizede megindult a térségben a határokon átnyúló együttműködés, a szecessziós házak mindenütt emlékeztettek arra, hogy ez a vidék valaha gazdaságföldrajzi és kulturális szempontból összetartozott, s ez az összetartozás más formában, a határok tiszteletben tartásával, de ma is megvalósítható.

– A szecessziós épületek sorozata azért alkalmas tematikus túraútvonal kialakítására, mert a turisták eleve kedvelik a városlátogatásokat – mondja Mihály Illés. – De nemcsak a szép, érdekes, történelemmel átitatott épületekért jön a vendég, hanem megnéz egy-egy előadást a helyi nyári fesztiválokon, elmegy a fürdőbe, enged a kulináris élvezetek csábításának. Újra úgy, mint az egykori „boldog békeidőkben”.

Tanács István

Megtekintett oldalak: 4,044,041

A projekt partnerei: