Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Etikai kódex van, csak nem tartják be

Média - 2007-05-29 18:41:29
Ha nem tartozol valamelyik párthoz, Szerbiában horgász sem lehetsz, nem hogy újságíró

A vendégek számára váratlanul éles vita, őszinte párbeszéd alakult ki a DKMT Eurorégió ERIC információs központjának Újvidéken tartott második workshopján. A magyarországi újságírók megtudhatták, hogy a médiaszakma Szerbiában is erősen megosztott: összesen öt újságíró szövetség működik, a két legnagyobb, a Szerb Újságíró Szövetség és a Független Szerb Újságíró Szövetség, noha egyaránt tagja a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek, számos ponton vitázik egymással. A konfliktusokat a szakma napi problémái, és a szövetségi vagyonról szóló viták mellett még mindig erősen meghatározza az egyes médiumoknak, illetve az egyes újságíróknak a Milosevics-érában betöltött szerepe.

Válaszúton a megélhetés és a szakmai profizmus között

Milenko Dereta, Dinko Gruhonyics és Sztevan Niksics
Nagy eredménynek tekinthető, hogy a két legnagyobb újságíró szövetség megegyezett egy közös szakmai etikai kódex szövegében. Dinko Gruhonyics, a Független Újságíró Szövetség vajdasági szervezetének elnöke, akit cikkei miatt többször életveszélyesen megfenyegettek, ismertette az újságíró etikai kódex legfontosabb pontjait. Ezek valószínűleg mindenütt a világon hasonlóak. A média fő feladatát a közös kódex úgy fogalmazza meg, hogy pontosan, objektíven, teljes körűen tájékoztassa a nyilvánosságot. Fontos szerepet kap a kódexben az informátor védelme: ha névtelenséget kér, tilos felfedni a személyét. Ugyanakkor, ha nincs megjelölve az informátor személye, akkor a bizonyítási kötelezettség az adott médiumot terheli. Ennek oka az, hogy egyes médiumok nem ritkán önmagukat használják „névtelenséget kérő forrás”-ként, valójában azonban nem tudják bizonyítani állításaikat.

Ugyancsak fontos pontja az etikai kódexnek, hogy minden érintett felet meg kell hallgatni, véleménye lényegét idézni. Az újságírónak az etikai kódex értelmében ellen kell állnia az objektivitását fenyegető nyomásgyakorlásnak, még akkor is, ha az a kiadója politikai vagy gazdasági érdekei védelmében történik is. Ezt a pontot rendkívül nehéz betartani, hiszen az újságírók egzisztenciálisan kiszolgáltatottak: gyakran kényszerülnek választani a megélhetés és a szakmai profizmus között. Később a vitában elhangzott: az egymással szemben álló szakmai szervezetek a közös kódex alapján nem közös eljáró bizottságban, hanem külön-külön bírálják el saját tagjaik etikai vétségeit, ha bepanaszolják azokat. A közös etikai kódex értelmezése elvileg azonos végeredményt kellene, hogy garantáljon, előfordul azonban, hogy nem a vétséget, hanem az elkövetőt nézik, és ennek alapján hoznak döntést.

A hatalom furkósbotjai: a média és a titkosszolgálat

A két legnagyobb újságíró szövetség között ma is élesek az ellentétek. A viták terepe főként a Milosevics-érához való viszony: ki hogyan szolgálta ki a diktatorikus rendszert, amikor „a hatalom két furkósbotja” a média és a titkosszolgálat volt. A vitázók fölemlítették, hogy a diktatorikus rendszerek a média révén szinte átmossák a társadalom agyát; az egyes emberre olyan hullámokban zúdul a manipulált információ, hogy csak kevesen lesznek képesek az önálló véleményformálásra.

De mennyiben különbözik ettől a demokráciában a bulvármédia szerepe? – tették föl többen a kérdést. Különösen Sztevan Niksics professzor, a Médiafejlesztési Központ vezetője beszélt keserűen arról, hogy az információ egy része „szemét”, amelyet ráadásul nem is válogatnak szét, hanem ömlesztve zúdul rá a közönségre. De mit tehet az újságíró akkor, ha a hírfogyasztó maga választja a „szemetet”, még azon az áron is, hogy lemond arról az információról és tudásról, amelynek alapján eligazodhatna a változó társadalomban?

Milenko Dereta, a Polgári Kezdeményezés elnöke arról beszélt: élesen kettéválik a Pink TV világa és a közszolgálati médiumok világa. Utóbbiak sem objektívek azonban, hanem mindig az éppen hatalmon lévők érdekeit kénytelenek kiszolgálni. „Ha hatalmon vagy, akkor védve vagy” – fogalmazott Dereta, nemcsak a megalapozott politikai kritikából jut kevesebb az uralmon lévőknek, hanem még a bulvármédia is kevésbé mer például a magánéletükben vájkálni.

Privatizáció: 30 százalékos elbocsátás várható

Radomir Csubranovics
Ha nem tartozol valamelyik párthoz, Szerbiában horgász sem lehetsz, nem hogy újságíró – kezdte felszólalását Radomir Csubranovics, a Vajdasági Újságíró Szövetség elnöke. A folyamatban lévő privatizáció átszervezi a szerbiai médiaviszonyokat. Az országban körülbelül 20 ezer ember dolgozik médiavállalkozások alkalmazottjaként, közülük 8 és fél ezren újságírók. Körülbelül 120 elektronikus médiavállalkozás áll magánosítás előtt, és az előrejelzések szerint 30 százalékos elbocsátás várható. Vagyis csaknem 3 ezer újságíró marad hamarosan munka nélkül – ez a kilátás megnehezíti, hogy az újságírók érvényt szerezzenek az etikai normáknak.

Ennek a helyzetnek az árnyékában némileg komikus, de Magyarországról ismerős helyzet, hogy az újságírók szakmai szervezetei azon vitatkoznak, kié legyen a belgrádi székház, és a szerb újságíró társadalom által mintegy 120 év alatt felhalmozott egyéb vagyontárgyak.

Tanács István

Megtekintett oldalak: 4,137,021

A projekt partnerei: